TISZABURA

Augusztus elején megjelent:

Vörössné Tóth Katalin
Jelet hagyok
című verseskötete


Tovább...
Tiszabura Hangja

Méltón

Emberhez méltón
Éld az életed
Gondold át rendre
Minden tettedet
Cselekvésed legyen
Nemes és jó
Ne indulatból fakadó
Őszintén, szívből
Tedd, amit teszel
Igaz, tiszta lelkű
Hidd el, így leszel
Nyugodtan hajthatod
Álomra fejed
S jutalmad érte
Meglásd, elnyered

Kívánság

Szánj reám egy percet
Életedből
Szánj reám, s olvasd
Versemet
Tán merészség tőlem
De szeretnék
Szépet írni Neked
Szeretnék úgy írni
Hogy lelked megérintse
Ritmusa legyen majd
Szívednek zenéje
S emlékezeted
Szavam' megőrizze
Ha olvasod versem
Benned az
életre keljen
Lelkednek húrjain
Új hangokra leljen
Vigaszt nyújtson
Világítson
Ha sötét az éjjel
Bánatod enyhítse
Ezüst csillagfénnyel
Meglehet, olykor tán
Bús leszel tőle
Kérlek, ha szomorít
Ne haragudj érte
Mert nekem
Hogy leírtam
Már az megérte

Versem' ha olvasod
Az a kívánságom
Szeretve élj
S jószívvel
Ezen a világon
Csillagként ragyogjon
Mindig két szemed
Legyen boldog
És áldott életed

Nyárvég

Lassan ismét
Vége lesz a nyárnak
Fecskerajok
Búcsútáncot járnak
Kecses szárnyuk
Villan sötétkéken
Összegyűlnek
Hosszú útra készen
Kertek ölén
Őszirózsák nyílnak
Szőlőtőkék
Fürtöktől roskadnak
Kék ég könnye
Meg-megcsordul néha
Jön már azősz
S a szép nyár
Elbúcsúzik újra

Könnyű vagy nehéz

Születtél, hát vagy
Sodor az élet
Járnod kell utad
Jó vagy rossz legyen
A sors könyörtelen
S ha nem vagy kitartó
Mint hamut a szél
Elröpít hirtelen
Küzdjél ha kell
Harcolj életedért
Ezt Te kaptad
És csak a Tiéd
Könnyű vagy nehéz
Neked az élet
Azt senki más
Csupán Te érzed